A business.
A ember gyakran van vele úgy, hogy meg akarja fejteni a világmindenség titkát. Vagy aképp, hogy mindenféle piaci réseket keres, hogy rájöjjön, mi nem létezik még, amire viszont hatalmas kereslet alakulna ki. EMITT egy fantasztikus új vojaőrködésen alapuló interraciális szex-szimbiózist jelentő örökbarátság és hozadékos irányított répelések kielégítő halmaza található, mely a kreatív barátságunk agyából kipattant vala. Újabb lépést tettünk a megvalósítás felé, ilymódon:
enba: de hogy ezt így tényleg filmre kellett volna venni. sírok. azóta már pornómogulok lehetnénk.
Balázs: az hótziher!
enba: boldoggá tehettünk volna egy izmos négert
Balázs: szegény, most biztos bömbölve poroszkál a körúton
enba: és a tamásnak is csurrant-cseppent volna annyi jogdíj amennyiből vehetett volna szép új gitárt
enba: igen. képzeld el a jóságos rögbijátékos négust, aki ilyen nagydarab medveállat, kibaszott izmos és huge, de így minket szeret. elkísér minket bebaszni, elnézően lögyböli a söröket, miközben mi felesekkel emberkedünk és aztán így besegít minket a taxiba.
Balázs: aztán meg mosolyogva asszisztál, amikor mi a taxiból kiszállván reggel hétkor összehányjuk magunkat. paskolgatja a hátunkat barátságosan
enba: igen aztán elporzik a taxival és így a taxi félreáll kicsit, meg jobbra húz, mert odapréseli a huge testét az anyósülésre és szétbassza a súlypont
Balázs: de előtte még a vállán felvisz a lakásba, lefektet az ágyra és betakargat.
enba: hát azt azért csak nagyon súlyos esetekben de felsegít a lépcsőn és kinyitja a lakást. hogy ne te szopj a kulccsal. ismered az érzést gondolom, amikor nem találsz bele a kulcslyukba, na azt így kiküszöbölné jóságosan.
enba: várjál és én lennék persze a hiper-szuper rendező aki instruálja a tomit hogy most épp mit vegyen és amikor így téged venne, ahogy bőrözöl suttyomban
Balázs: na!
enba: akkor így a nigga kicsit kimértebben faszozná a vékony ázsiai lányt vagy a nagy hájas szőrös férfit (merthogy nyilván akkor indítja be a belé épített reszelőautomatát amikor őt veszi a kamcsi) akkor így hátrakacsintana hogy "jól faszozok főnök, mi?"
enba: aztán így nyilván kurva sok pénzt keresnénk ezzel az egésszel tisztes fizut kapna, de így egy-egy fárasztó forgatási nap után meghívnánk őt is, meg a tamást is ebédelni valami flancos helyre és akkor így megjegyezném, hogy "slodi, a rejszolási intenzitásod ma mindent vert" és így hozzáfűzné a kedves nigga hogy "igen, én is DEREKASAN KIFASZOZTAM MAGAM MÁRA" a tamás pedig ilyen jóságos arckifejezéssel bámulná a sörét és felírna minket természetesen a következő subscribe koncert vendéglistájára AHOL. megjelennénk. kortyolgatnánk valami finom italt és, ha meglátnál valami jól kinéző rajongólányt szexi fekete tépett cuccban akkor csak intenél a niggának, hogy "CSÍPD MEG!"
enba: és hát.
Balázs: nem is tehetnék másképp.
enba: nyilvánvalóan könyörtelenül megfaszolná de így még a mozdulat előtt szólnék hogy BALÁZS BAZMEG NINCS NÁLAM A KAMERA, A TOMI MEG ÉPP JÁTSZIK BAZMEG de megoldanám berohannék a beksztédzsbe a kameráért és gyorsan felvenném ahogy a mi jóságos négusunk durvucul faszozná a rajongólányt.
enba: te pedig ott így suttyomban megbújva a bárpult mellett így alig észrevehetően BŐRÖZNÉL. így lerakod a sört igyekeznél ártatlan képet vágni, de azért így a szájszél harapdálása, a guvadt szemek és a vérvörös arcszín elárulná a szakértőknek, hogy ÉPP MIT MŰVELSZ. és így gyors váltásokkal venném a niggát illetve téged.
enba: aztán meglepiként odaadnám a tamásnak, hogy nézd, mit forgattunk amíg te RIFFELTÉL A SZÍNPADON. de persze nyilván ezt nem bocsátanánk ki külön filmként mert az megalázó lenne szegény tamás számára, ugyanis ő is fontos láncszem ebben az egészben, úgyhogy a következő subscribe dvd-re kerülne fel amolyan easter egg-ként. képzeld, ahogy keresgél a megfaszolt rajongólány, mert megvette a dévédét és így véletlenül megtalálja. és megnézheti magát, ahogy a derék négus faszolja.
enba: te, de bazmeg, balázs adjunk fel újsághirdetéstenba. eképp: "keresünk nagyon nagydarab, félelmetes kinézetű, de a szíve mélyén jóságos négust pornófilmek forgatásának céljából"
Balázs: remélem, még nem lesz késő! ennyi szöveg elegendő is. az emberünk tudni fogja, mi a dörgés.
enba: hátha jelentkezik a négusunk, aki biztos hogy valahol létezik a világban. és bepréseli magát az ajtón, mert akkora darab, hogy így csak lapjával fér be, vágod. és így elomlana az arcán ilyen nagy boldog mosoly és azt mondaná, hogy "DE JÓ, HOGY VÉGRE MEGTALÁLTALAK TITEKET, SRÁCOK!" és ez már rögvest egy kibaszott meghitt pillanat lenne.
enba: muszáj lenne rá koccintani egy vodkával.
Balázs: elsírnám magam ott, rögvest
enba: "isten-isten" kocc. felhajt. aztán indulás forgatni.
A hallgatom:
Sixty Watt Shaman- Ultra Electric
A góha!
Almádia szokás szerint igencsak hejehuja számba ment. Ezt, hogy ne legyen gond, már az érkezéstől a tenyészmalacok legjellemzőbb vonásait magunkra öltve biztosítottuk. Későbbiekben meglepő strandozgatásokba fogtunk, valamint rájöttem, hogy az új napszemüvegem a sötétben foszforeszkál. Elementáris!
Aztán az még, hogy minap volt a doom fesztivál Óbudán, ahol fellépet sok számomra kedves bandéria, mint például a Chief Rebel Angelus, a HAW és az Igor.
Utóbbi produkcióját mutatom, mert örömteli esemény volt. Csakúgy, mint a másik kettő fent említett remekbeszabott. A Chief szaxis mókája és a Haw tulajdonképpen minden pillanata a morózus zsötemség jegyében telt, szíveinket megdobogtatva.
Ehelyütt egy jellegzetes e-mail váltásra is felhívnám a figyelmet (subject: Ponikló Imre):
Balazs Szogi 23 June at 04:46 - herbert bácsi!
Adam Vincze 26 July at 15:13 - hriszto botev!
Balazs Szogi 26 July at 21:44 - Gemenczei Vèber bàcsi
(Sent via Facebook Mobile)
Adam Vincze 12 August at 19:41 - vagina
Balazs Szogi 12 August at 19:52 - AGUNBA
Adam Vincze 13 August at 09:58 - segszőr :(
Balazs Szogi 13 August at 12:43 - SILPMUFU
Adam Vincze 16 September at 23:39 - vramáznik :(
Adam Vincze 16 September at 23:39 - MRANALÁZNIK SZHRAMÁZNIK!
Balazs Szogi 16 September at 23:41 - YONBÁR
Adam Vincze 17 September at 09:18 - UMBABARAUMA
Balazs Szogi 17 September at 09:30 - Biboca, Garagem, Favela!
Adam Vincze 17 September at 09:34 - TAFFERNER!
Balazs Szogi 17 September at 09:35 - KÁNYAFASZ!
Adam Vincze 17 September at 09:40 - HUPÁK ÖCSI BÁCSI
Balazs Szogi 17 September at 09:41 - GOMBÁRIUM!
Adam Vincze 17 September at 09:42 - KARAKAU
Balazs Szogi 17 September at 09:44 - PORZÁS
Adam Vincze 17 September at 09:51 - GAWUNGA.
Balazs Szogi 17 September at 09:53 - EHÓTI. EHÓTI BÖBÖJE!
Balazs Szogi 17 September at 12:06 - OBLING
Adam Vincze 17 September at 14:29 - DÁRKHÓRSZ!
Balazs Szogi 17 September at 14:49 - BALLÓU KAPITÁNY
Adam Vincze 17 September at 21:38 - CSOZE BÁCSI
Balazs Szogi 17 September at 21:39 - INBY PAPESZ
Bepróbálunk egy stockholmi koncit ha minden jól megy decemberben (mivel kurvajó az új etid lemez), meg tán a Clutch bécsi ramazurijára is kimegy az ember. Ha szerencsés csillag alatt születtem, akkor a HAW eu-túrából is kivehetem a részem, dokumentalista felfogással. Tehát az elkövetkezendő hónapok a zene jegyében telnek majd, remekbeszabott.
Köhönce.
A hallgatom:
Every Time I Die- New Junk Aesthetic
Rollins Band- Nice
Rollins Band- Get Some Go Again
A bébútt a ördögjelenség!
Hollári! Az elmúlt jó másfél hónap során többször keveredtem oly torzsalkodásokba, amelyek jól kezdődtek és jól is értek véget. Na! Példának okáért a minap úgy alakult, hogy a bambulás, csökevényes nulljozefizmus helyett Vendy, Ödy és Gazsy (mondjuk azt, hogy a Vostok Room) társaságában elmentünk a Mátrafüredre, bolondériázni (fuvarköszönet!). Ott meg Srég és Betonbali vártak ránk, kisvártatva pedig becsatlakozott Dávyd, Orsy, Pó bácsy és Marcy is, meg még temérdek ember járt egymás kedvében, gyakorlatilag. A HAW és Vostok Room koncertek élményszámba mentek, ünnepeltük is a produkciót meg egymást rikoltások és tekintélyt parancsoló táncok segítségével. Jómagam igyekeztem minél többször hangoztatni, hogy: így van. Azt hiszem, ebből érzékelhető is az ott uralkodó őrület. Rögzítettem mozgóképre egy kevés monyumentumot ebből, ami annyira zabolátlan mint a igásló (mondjuk belégondolván ez egy igencsak hasonlat-zsákutca).
Aztán úgy esett, hogy hazaértem hajnali kettőre nagy szeretettel gondolván barátaimra, akik hazahoztak, a Póbácsi. Meghogy utána nemsokára elmentünk páran Délegyházára, ahol nudistrand van. Mi persze, mivel szégyelljük a testünket, ezt messzire elkerültük. Ennek következtében a nagyon messzi szomszédos kempingben vettünk ki két bungallót. Volt egy másik 'ping is, de az tele volt testi és értelmi fogyatékos gyerekekkel, akik hintáztak és táncoltak, de nekünk evégett már nem maradt hely, pedig az Ancsy vágyott volna oda nagyon.
Épp az első söricilint adagoltuk magunkBÉ, könnyed rockabilly zenére, amikor a helyi tulaj a következő kedves kérdést intézte hozzánk "ez a köcsög zene fog-e szólni éjszaka is?" Nagy perpatvar nem lett, úgy is mentünk volna csobbanni már a hínáros bányatóba, fejletlen kisded testünket lehűtendő. Többen dühből bele is vetették magukat, de csak miután átkenték dundi csecsemő-idomaikat 30-as faktorú krémekkel és vártak 20 percet, hogy felszívódjon emez. Én is eképp cselekedtem, de mégis leégtem a getzibe. Ellenben nem hámlok. Aztán az volt, hogy az éjszaka direkt nem akartam megrémíteni senkit, úgyhogy adtam Nándycskáéknak 2 óra fórt csicsó szempontjából, amig én beherovkáztam a verandán és black keyst hallgattam, hadd mélyedjenek el a csicsóföld bebarangolásában. De sajnos innen is sikerült úgy begorombulnom, hogy abnormális horkolásom veszélybe sodorta a barátságunkat. Rohaggyak le.
Ezért másnap pacalt ebédeltem, majd ráküldtem egy csülkös bablevest és két nutellás palit, de egyik sem volt ezek közül nagyon jó. Mielőtt végképp bébútt volna testembe a kisördög -ami ehelyütt rosszullétet (gyk béfosás óder hányáska) jelent-, elébe mentem a drámának és a helyi kultúrblokkban rottyantottam egy 3 emberes adagot 'csészébe. Nem is lett gond.
Mosmeg Marcyka végre hazatért Hollandból, így örökbarátságunkat Balatonalmádiban megünnepeljük 3 napon keresztül, mégpedig úgy, hogy megiszunk sok alkoholos italt, bográcsba ízes ételt teszünk, megfőzzük, meg rátetováltatjuk a Munkácsy Mihály Köpülő Asszony című képét a bal farpofánktól a combinkig, mindenki, aki nem egy punimaci.
Legfőképpen ennyit akartam mondani, de a többire már nem emlékszem.
Zsolozsma.
A hallgatom:
Big Boys- Fun Fun Fun
Black Keys- Magic Potion
Every Time I Die- The Big Dirty
fIREHOSE- Flyin' The Flannel
Minutemen- Buzz or Howl Under the Influence of Heat
A utaziódusz.
Holland nagyon möszijő lett végül. Homokba rég futottam bele például mezitláb a tengerparton, kivéve a Velencét. Emellett a folyamatos vonatozás se hülyeség az igazságot megmondva, kivéve, ha pénzeimnek nagyhányadai evégett áldozódnak fel jószerivel. Épp most néztem a minap (tegnap) hajnali négykor, hogy publikusak lettek az An Albatross eu-túra részletei és van egy Hágai időpont. Csakmostmár faszadrága, böhömdrága a jegy júli nyolcra. Megjárnám, ha olcsiba. De nincs olcsiba hát.
Szóval aképp, hogy Amszterdam elég tömött. Pizzázó melletti kirakatban rikító műpéniszek. Nos, ezt nem tudtam, hogy így lesz. Nameg, hogy a Bats koncert úgy alakult, hogy elég homi jelleget öltött és sokat is játszottak, így dühös rockcsecsemőként ültem hátul egy asztalnál és figyeltem a irreleváns furcsa öreget, aki üveges tekintettel bámulja közvetlen közelről lokális embereket és slattyog körbe-körbe.
Delft irgalmas szamaritánusként hatott a szervezetemre jóságával. A velenceféle mesevárosban a poszt-eső hatásaként színvilágilag is ájtatos volt a hangulat, meg mindenféleképp is. Ide már Marcika is bekapcsolódott, együtt vettünk részt az Undertones bulin, ami faszajól sikerült. A gépem segedelmével Zolcsika videóanyaga is elkészült. Ígynézki a, hogy e:
Azt az 54 éves rasztafárit mondjuk nem értettem, aki örjöngve rázta a hajhurkákat az akusztikus koncertre. Ámde! Az eindhoveni emlékekre rátérvén: fakóak ezek. Ugyanis csak átutazóban, de a buszvezetők részéről szép a bajuszuk. Azt megfigyeltem. Hága meg remek hely, megkedveltem. Kevésbé van nyüzsgés, de minden megtalálható, ami kell. Plusz az, hogy az autópálya és a központi vonatpályaudvar között egy pici, elkerített, patakos, erdős részen őzek, nyúlféleségek és izgága kacsateremtmények lófrálnak, az elég király volt.
A legnagyobb poén persze még indulás előtt történt. Kint szivornyázunk egy cigit épp az egyes terminál előtt, becsekkolás után, erre egy vulgáris illető odajön, hogy mizu. Ez az illető Srég volt, aki kiderült, hogy velünk egy gépen utazik, ugyanoda, a hollandianizmus szempontját megismerendő. Kész.
Aztán minap a bécsi hejehuja is elég jó volt a hős Gáspárék társaságában. A koncert természetesen király, 90 perc ikonizmus. Meg látni Jimmy Bowert a csajával(?) mosolyogva mászkálni és minden egyéb, hát az remek. A koncert után összeismerkedés a helyi csókákkal, aztán hajnal háromig az Escape-ben szürcsikézés és csocsózás (20ezret ittam el, brávó), majd ha jól emlékszem Willihez átvitt a pultos néni ott meg bakelit hallgatás és fecsegés ötig. A hazafelé vonatút gyehenna volt.
Mőzius.
A hallgatom:
Big Boys- Fun, Fun, Fun
Chad VanGaalen- Soft Airplane
fIREHOSE- Flyin' the Flannel
Henry Rollins- Talk is Cheap I-IV
Howlin' Wolf- Moanin' in the Moonlight
Minutemen- Buzz or Howl Under the Influence of Heat
A helló nulljozefizm!
Minap elég fura, bamba francözisch hangulatba kerültem. Ez beindított valami folyamatot a tudatomban és azon kaptam magam, hogy serényen tojást főzök. A megfőtt tojást meg szó nélkül elkezdtem nagylyukú reszelőn áterőltetni és parallel kolozsvári szalonnának álcázott bacont pirítottam a hot pan-ben, ami esküszöm, hogy nem az enyém (de egyben egész jó szerkezet is).
A nagy sokkra az tűnt célszerűnek, hogy az agyonroncsolt tojáshoz majonéz és snidling meg mikroszkópikus töppedményre aprított petrezselyem kerüljön. Ezt a hűtőbe, félre. Következik a jószalonna jólkisült zsírjában egy yo-ho-hogy-hogynem csirkemell megsütésre kerülése. Aztán vékonyra felszeletelődik ez és a bagettbe megy a többivel együtt jégsaláta ágyra. Namost ez egyébként az a fajta kaja, ami másnap mégatomabb, úgy zabáltam, mint barbarian. Kis híján elástam egy falatot a párnám alá is későbbre. Ilyen kaja ez. Hogy milyen? Hát ilyen. Szép álmokat.
Ennél örömhírebb, hogy pár hónap várakozás után végre kezemben tarthattam minap Mike Watt és barátai első korongját, akik az Unknown Instructors zenekar. Olyan tagsággal rendelkezik ez a csoportosulás, hogy ki sem merem mondani, mert félő, hogy örjöngésbe kezdenék. A zene ilyen jazz izé, amire manapság elég különcködve zuhanyzom. Vihogva, okoskodva.A borító egy Raymond Pettibon rajz természetesen. A címe: nagy, kíváncsi Doberman.
Ennek tükrében azt kell mondanom, hogy idén maxmálisan túlzásba nem a noise rockot fogom vinni, hanem egy invenciózus punk / funk basszeros életművét dolgozom fel egymás után nagyonsokszor, mint a májkrémkonzerv-gyárasok a szeparált húspépet.
De most érted ez a 38. féle formációja is mennyire kurvajó. Nels Cline egy óriási ász. Ilyenkor robbanok szét dühömben, hogy nem vagyok elég szemfüles a környező országok koncertkínálatának figyelésekor (így basztam el egy Joe Lally koncertet is többek között). Dögvész!
Ja, Velence kurvanagy volt, négy napig alkohol hatása alatt lenni mindig áldásos, Krakkó sajnos tolódik, így elnézek Hollandba gombászni.
Ficsúrka.
Már csak etty kérdésem van. Azaz három. Tegyük fel, hogy koholmányokat üvöltözve szalad feléd egy rúdugró. Aztán az, hogy mikor elibéd ér, váratlanul pucérra vetkőzik, álszakállat ragaszt és BOHÓK KÁLMÁN verseiből kezd idézni fennhangon. Mindennek tetejébe a társadul szegődött dél-oszét NYÜSZTI-fejedelem hangos nemtetszését fejti ki a dolog kapcsán és ezt nyomatékosítván CSIBE hangokat kezd imitálni. A rúdugró, kinek neve SOBARA irritálóan alpári tekintettel illeti ezért. Ha megelőzöd a bajt és a konfliktushelyzet oldásaképp kotlós-fosba hemperedsz, lapozz a 99-re, ha felhívod barátodat, zseniális teknőst, lapozz a 155-re, ha bálna, lapozz 15-re! VAJON MI LESZ?!
Porított ámbra.
A hallgatom:
Fugazi- Steady Diet of Nothing
Mike Watt- Contemplating the Engine Room
Minutemen- Buzz or Howl Under the Influence of Heat
Unknown Instructors- The Master's Voice
A csemetkei.
Heló. Namivan. Jómagam azon filózom, hogy mit tudnék kezdeni, azzal a baszott sok wasabival, amit bezsákmányoltam minap (3 hete). Az, hogy néha, mint kis japán titok-kobold kisomfordálok a hűtőszekrényhez, bedöfök a mutatóujjammal és egy nagyobb csipetnyit elemésztek magamban, már nem hoz lázba. Hát nem vagyok Jean Reno, hogy magába egyem.
Erről meg az jut eszembe, hogy minap (múlt hét) sajtos gnocchit sütöttem besamelles mártással beöntve. A tetejére meg a kis csilifűzéremről ráaprítottam 4-et, amit nyilván kicsit meleg vízbe áztattam előzetesen. Ízletes volt. Céklával fogyaszottam.
Ennek ellenére vagy inkább épp ezért tegnap elmentem hódolat túrára (avagy a locsolkodás). Kezdtem egy jó zserbómennyiséggel 10-kor, majd 11 tájt erre ráhúztam egy metaxát és egy sörpit. Később száraz fehérborral és ízletes csirkehússal terrorizáltattam meg magam, majd unikum párviadalba keveredtem jóapámmal a stadion presszóban, ahol egy sörmalacot is beperzseltem. Tudati leépülésem innentől kezdődött meg rohamosan.
Brigike eztán komoly ételkülönlegességekkel fogadott minket Mátyásföldön. Mint például a kalácsba sütött sonka, kaszinó tojás és kinder buenó torta (bárcsak elcsomagoltattam volna belőle). Igazi megtermett munkás-parasztokként táplálkoztunk mindezekből. Megjegyzem, közben szivornyásztunk egy kis gonosz pálinkát is. Én ekkor nagy lendülettel elindultam egy meredek lejtőn agyilag, de kólával kikorrigáltam magam, így nem lett csúnya vége.
Másrészt Filemonról (házi frencs bulldog) annyit tudnék megjegyezni, hogy egyre puhább, szelídebb jószág. Hurkaszerű testével és negédes, értelem nélküli tekintetével mindig belopja magát az ember szívébe. Vihorászva gyúrogattam is a kis csemetkei hájpacnit. Harpadáltam az arcát, jószerivel mintegy szellemileg visszamaradott evő-gép. Hát de nézz rá egy ilyen örjöngő kisdisznóra. Eszed (a faszod), nem?
Este tízkor még lejtettem otthon egy izometrikus szteptáncot, majd - kemenesi Jancsi bácsi szokásos tevékenységét leutánozván - hódvadászatról elmélkedtem a spájz jótékony sötétjében. Mindeközben Minutement hallgattam, mert a Minutemen nagyon-nagyon jó. Ha nem felejtem el, erről meg is emlékeznék majd.
Na meg mi volt! Elhernyóztunk meglibegőztetni magunkat és gyermekvasútazni, mint az ovisok. Remek élmény volt, hiszen mindeközben agyonhesszeltük egymást és a többi embert is a magunk környezetében (az erdőben hemzsegnek a tinik, rajzanak). Valamint nem elhanyagolandó, hogy pár fotográfia utólagos megtekintésekor kiderült, hogy igen fehér a lábam.
Nameg bécsi Down koncsertre jegyet megvételeztük remek emberek társaságában minap (Cudi Purci, Dávid, Isti - eejit midget nem rossz). Bár az igazat megvallva, ha így eszkalálódik tovább a nemzetközi helyzet, mire eljön a koncsertó már Svájba deportáltatva cincérkedek aggógó tekintetem a tárcámra vetve. Elég traumatikus lenne több szempontból, de egyben jó is. Tudnék még mást is mondani, de nem fogok.
Hozsanna a magasságba.
A hallgatom:
Minutemen- Double Nickels On The Dime
A poszméh.
Helóhaló. Na mi van? Ma arra keltem, hogy Diósgyőrből akarok levonatozni Spanyolországba és álmomban lépéseket is tettem ennek érdekében. Valamint "P"-re állítottam a fényképgépemet és így tudtam 2,71-es záridővel fotózni. Az ennél is mégjobb pedig az volt, amikor múlt héten 'lekváros-puding' termékbemutató volt nagyanyámék Thököly úti lakásának konyhájában és nekem kellett levezényelni, azzal a fontos megkötéssel, hogy senki nem ehet bele. Zsírosdeszkákkal kellett átédesgetnem evégett az embereket a nappaliba. Nem kis meló volt.
Eagles of Death Metál koncertről annyi mondanivalóm akad, hogy baszott kemény dzsemborit tettek alánk a betyáros vándorcirkusz tagjai. Én 1 sörre számítottam előzetesen, de esetlenül eltévelyedtem a jégerek birodalmában, így -mint a kis, kolbásztöltő Jancsibácsi- vihogva vetettem bele magam az alpári diszkótáncba. Vulgáris nézéssel gerjesztettem a magam körül a hangulatot. Igencsak megérte. Hajnali 4-re jutottam haza, miután az Andrássyn még helyből átugrottam egy padot Clutch zenekart énekelve. Másnap meló.
Egyébként kevés felemelőbb dolog van annál, mint amikor hazafelé borjúrészegen Clutchot hallgat az ember. Ezt az élő felvétel már vagy ötvenszer láttam, így itt az ideje, hogy te is megvizsgáld az érzékeiddel. Továbbá minap, mikor Igor koncertről tartottam hazafelé hajnali kettő környékén a ligetben akkor is kurvára bejött ez a fajta cselekvés, holott 1 sörp keringett mindössze a szervezetemben.
Egyébként hadd jegyzem meg, hogy ételek bűvöletében töltöm manapság a napjaimat. Egyre jobban szeretek mértéktelen habzsolásokba belemenni. Minap is otthon vettem észre, hogy két inggombom közé hozzávetőleg 15 szem RIZSA volt beágyazódva. Mivel csecsemőszerű táplálkozási szokásaim gyakorlása elengedhetetlen ahhoz, hogy kiélvezzem az evést. Tudok persze felnőtt módjára is táplálkozni. Csak nem szeretek. Gasztromómiai témában szíveskedjetek meghallgatni a következő rímpárbajt, Pándi mesterrel, aki a végén igencsak porba alázott.
kínai kajának az a legnagyobb hibája,
hogy amint beleeszek rájövök, hogy csak a szemem kívánta
én eléggé komázom a csípős-savanyú levest,
ha magam alatt vagyok, boldogan megeszem
azt én is kamázom, és sok helyen jól csinálják,
majdnem oly ízletes, mint a frissen tálalt királyrák
egy valamit nem bírok, az ananászos csirkét,
olyféle az étel, mintha lekváros húst ennék
azt én se bírom, bár tésztával az se gáz,
de ha rízzsel adják ki, rám is jön rögtön a frász
tésztával is néha akadnak ám gondok,
ha 8 liter olajjal tálalják a wongok
olajos kajátol én is tartom magam,
úgy akarok kinézni, mint macska-jajos dadan
Ezek persze csak kiragadott részek. Namármost még annyit akarok mondani, hogy volt aztán Bridge to Szalacsi lemezbemutató koncert is, ami előtt mi reggae diszkóban tomboltunk (ez tőlem teljesen életidegen dolog, vissza is fogtam magam). Meg hoppá, eldalolta a hetekben a Myself is az újdonságait. A Pomogácsok eljövetele végett érzett rémületének is hangot adott az együttes.
Tulajdonképpen ekkorra egy amolyan náspáng-részegségi állapotba sikerült kerülnöm, így a külvilággal teljes kontaktusvesztés következett be. Hajnal 4-re pedig végképp. Rumot tisztán. Okos húzás volt. De legalább a 'rum-személyiség' összefüggésben kiderült, hogy inkább vagyok sailor moon, mint sailor. Yo-ho-hó.
Parasztember.
A hallgatom:
Beastie Boys- Check Your Head
Converge- Jane Doe
Down- Over The Under
Minutemen- Double Nickels On The Dime
Pegasuses-XL- Antiphon
A mélyszeretet.
Naheló. Olyan frankó helyen táplálkoztunk vasárnap, hogy az atya a fiú és a szentlélek nevében áldassék meg a vendéglátóipari egység. Minimum. A marhaszték párolt spárgával olyan volt, hogy megsmároltam majdnem. Könnyet csalt a szemembe. Zsámbékra kell menni átélés céljából. Menjetek hát Zsámbékra!
Emellett annyi mondanivalóm még akad a hétvégével kapcsolatban, hogy a jó Alexey Ignashov sajnos nem konkúrálta rémült kismókussá Poturakot a Papp Lászlóban, de azért még szeretjük őt, ehhez nem fér kétség. Viszont a román, krumplifejű Catalin Morosanu úgy megbüntette a török srácot, hogy hordágyon kellett elvinni. Bárdosi is hozta a vaddisznó módot (első menetben fojtással), úgyhogy alapvetően jól szórakoztam. A mókamestereken is, akik bekiabáltak, hogy "béküljetek már ki" és "Alexey! ITT VAGYOK!!!".
Láthatóan igyekszem mostanság (méghozzá komoly szinten) elárasztani magam élvezetekkel. Minap is ennek szellemében dúvadként berontottam a sarki cba-ba és ellentmondást nem tűrő tekintettel vásároltam fel a bolt mese-keksz készletét. Sajnos már csak 1 doboznyi van belőle. Félek is. Mi a fasz lesz velem.
Ellenben még mindig bele vagyok őrülve a Fugaziba, hogy kicsit értelmesebb témákat boncolgassunk. Egy kedves embernek köszönhetően pedig lassan de biztosan csurog is le tőlük a Joe Lally által gondozott 30 cd-nyi Live Series. Bővebbet a dologról INNEN tudsz. Ennek értelmében mély szeretettel vessetek egy pillantást a belinkelt felvételre.
Emellett, ami még erős inspiráció forrás számomra manapság, az Mike Watt úr. Ő ugye Minutemen, fIREHOSE, The Stooges basszer, meg emellett rengeteg dolgot csinál. Többek között kollaborált Kaori Tsuchidával (The Go! Team, Yumi Yumi) és megcsinálta a Funanori-t (Tidy Your Mess Up-ot meghallgatod!). Összehozta régi jóbarátaival (George Hurley, Joe Baiza, Dan McGuire) az Unknown Instructors-t, amivel krézi dadaista dzsemmelős jazzrockot nyomnak punk habitussal. 2008 decemberében felvett egy lemezt a Brother's Sister's Daughter-rel, ami pedig egy nagyon kellemes instrumentál téma pár japóval. Valmint, amire kihegyezem, hogy 2005 óta viszonylag rendszeresen jelentkezik rádióműsorával a The Watt from Pedro Show-val. >>> http://www.twfps.com/ Letölthető. A régebbi adások is. Nagyon zseniális. Elég határozottan ajánlanám. Meg, ha már itt tartunk, van új Bakerton Group lemez. Kurva laza. A Clutch DVD is elég baró (Full Fathom Five), valamint elég kemény híreket tudtam meg.
Jön az új Beastie Boys album Tadlock's Glasses címen, ami elvileg fura, kísérletezős lesz, zenélnek is rajta, lesznek sample-ök is, reppelés, hosszú/rövid számok, egybefolyás, gyakorlatilag már most izzadok. Nemrég pedig kijött újrakeverve a Paul's Boutique, ugyanis 20 éves idén a korong (keményszerű).
A másik pedig az, hogy jön az következő Daughters lemez is (könnyek), egész pontosan áprilisban vonulnak stúdióba a srácok. Azt nem tudom, hogy a másodgitárost megtalálták-e már maguknak, de a koncertfelvételeken elcsípett új számok nagyon gecik. Remélem EZ a fajta ördögség rögzül majd korongon is (fuck whisperer végén a dob mennyivel barbárabb már élőben, mint a lemezen, az új szám meg szétbasz a pszihó slide kezdéssel). Egyre inkább tetszik, hogy a kurvaviolent noise-rock felé tendálnak. A dobos koma paréj témák csimborassziót vezeti elő, a bazgitáros meg olyan hot szinten bőgeti a hangszerét, hogy kanosságomban még a salakot is dugnám, a gitáros pedig hozza az egyre borultabb zsötemségeit (reményeim szerint a slide most is nagy szerepet kap). Az énekesről, hát... A videó magáért beszél.
Csütöri.
A hallgatom:
Bakerton Group- El Rojo
Dälek- Gutter Tactics
Fugazi- Furniture
Funanori- A Tiny Twoofer
The Tony Danza Tapdance Extravaganza- Danza II
A hirtelen.
Xeva. Na mi van? Én minap megvettem az új mosógépet. De ez mindegy is. Olyan vonatkozásban azonban mégsem, hogy a hónap hátralevő részében evégett aszkéta életmódot fogok folytatni. Persze ez sem teljesen igaz, merthogy szombaton Harvester buli a régi Kashmírban. Megjegyzem, arra számítok ezzel kapcsolatban, hogy rabmalacok erőszakolják majd seggbe a töhötöm hegység cifra fiataljait. Azaz remélem legalábbis, hogy így lesz körülírható a koncerthangulat.
Aztán jövő szombaton meg esedékes, hogy az Alexey Ignashov barátunk csúnyán agyoncsapja a másikcsávót a Papp Lászlóban, ahová borsos áron már pár hete befizettem magam. Remélem majd fröccsen a vér és a veríték ideális mennyiségben.
Emellett kötelezve érzem magam, hogy beszámoljak arról a tényről, hogy megy a Flight of the Conchord újra. Az ötödik epizódnál járunk, amit maga a mester, Michel Gondry rendezett. Ulálá. Kis ízelítő belőle. Too many schwanz jelszóval!
Ilyen nincs is bazmeg. Ha szétcsapott az iménti rövíd videó, akkor ez is be fog jönni. Üvöltve röhögtem konkrétan.
Múltkor meg olyan rákot/sztéket ettem, hogy majd' besírtam.
A többi odaseneki.
A hallgatom:
Bakerton Group- s/t
